július 30, 2009
Püré aszalás – kedvcsináló
A szavazásból úgy tűnik számomra, hogy valamiért nem divat a pürék, pástétomok aszalógépben történő szárítása. Ennek egyik oka lehet az, hogy nem mindenkinek van otthon aszalógépe, márpedig ezt másban nemigen lehet megoldani. A másik okot abban sejtem, hogy nem sokan ismerik, vagy merik kipróbálni ezeket az ételeket. Pedig nem romlanak meg, és finomak lesznek a pürésített gyümölcsök, zöldségek, pástétomok is. Most csak néhány ötletet szeretnék adni kísérletező kedvű olvasóimnak, hogy hogyan használhatják ki az aszalógép ezen oldalát is.
Minden aszaláskor azzal kezdjük, hogy kiválogatjuk a szép és ép szemeket, mert ezek lesznek szépek az aszaláskor. A rohadt, ütődött, nyomott gyümölcsöt ne tegyük a többivel együtt a gépbe, mert megromlik, penészedésnek indul. Azonban kidobni ezeket se kell, hiszen, ha lefaragjuk róla az ép részeket (nagyon alaposan, inkább többet dobjunk ki, mint kevesebbet), és összeturmixoljuk, vagy összepréseljük, ezek is megaszalhatók lesznek. Ha mondjuk paradicsomról van szó, főzzük pár percig sós vízben, majd nagyon alaposan csepegtessük le, és hagyjuk egy konyharuhán megszáradni. Ha már száraz, tegyük turmixgépbe, vagy fogjunk egy botmixert, és pépesítsük. Ha nem akarjuk főzni, elég az is, ha alaposan besózzuk a turmixolás előtt, ettől sok víz kicsorog belőle. A sózótt pürét egy centi vastagon terítsük az aszalógép olajjal vékonyan bekent tálcáira. Ne a rácsra, hanem a teli tálcákra tegyük. Ha könnyen kiteríthetjük, de nem csorog le a szélén, jól dolgoztunk. Az eljárás előnye, hogy fűszerezhetjük is a pasztát a turmixoláskor. Ha egyenletesen eloszlattuk, aszaljuk addig, míg rugalmas, de száraz lapokat nem kapunk belőle. Ha kész, még kihűlés előtt tekerjük fel, és így hagyjuk kihűlni. Finomabb lesz, mint a boltban vásárolt paradicsomszósz. :)
július 22, 2009
Őszibarack aszalása
Elsőre nem is gondolnánk, hogy az őszibarackot is lehet aszalógép segítségével aszalni, pedig nagyon finom csemege ez is a hosszú téli estéken. Mivel nagy a nedvességtartalma, sokáig kell szárítani, de megéri, mert nagyon finom. Az előkészítés kicsit pancsolós, mert nagy gyümölcs. Először megmossuk, meghámozzuk, és félbe, vagy még kisebb darabokra vágjuk. (sokkal kisebbre nem nagyon lehet, mert nagyon leves.) A kompótnyi darabokat egy-két percre citromleves forró fürdőbe tesszük, majd lecsepegtetjük. Ha nagyon finom barackot szeretnénk, és bírjuk még a pancsolást, érdemes egy forró cukros-vízfürdőbe is mártani – legalább három-négy órára (amíg kihűl), de az se árt neki, ha egész éjszakára benne hagyjuk. Az aszalást érdemes úgy kezdeni, hogy csak 50-60 fokra állítjuk az aszalógépet vagy a sütőt. (A napon szárítást ebben az esetben nem ajánlom, inkább keressünk egy Moulinex, vagy egy Philips aszalógépet. ) Pár óra elteltével, ha a gyümölcsök már láthatóan szárazabbak, feljebb állíthatjuk a hőfokot, akár 80 fokig is. Így fejezzük be az aszalást, amíg a barack eléri a kívánt állagot. Mivel a barackot cukros vízbe is tettük, illetve elég leves gyümölcs is érdemes egy kicsit szárítani még az aszalógépből való kivétel után, vagyis ne csomagoljuk el egyből.
Kapcsolódó cikkek: trainafoods.com, purcellmountainfarms.com, aszalas.wordpress.com
július 2, 2009
Zöldségek aszalásáról
Még ugyan nincs itt minden zöldség szezonja, de gondolom, hogy így elöljáróban is jó lesz egy kicsit olvasni a veteményeskert terméseinek aszalásáról. A sárgarépa aszalása már terítéken volt, most ezt kihagyom, és más zöldségeket veszünk szemügyre. A leveszöldségek a sárgarépával egy csoportba esnek, sós forró vizet a nyakukba, aztán mehetnek az aszalóba.
Gomba
Bár nem kimondottan zöldség, sőt nem is növény, azért a konyhában mégis a zöldségek közé sorolhatjuk a gombát is. Nem nagyon kell vele semmi különöset művelni, csak tisztítsuk meg, és vágjuk vékony szeletekre. Kockázni nem tanácsos. Úgy tegyük az aszalógépbe, hogy ne érjenek össze a szeletek.
Zöldborsó
Kiszemelgetjük és megmopssuk a zöldborsót (ahogy egyébként minden más aszalnivaló terményt). Érdemes áttörölni egy száraz és tiszta konyharuhával, mielőtt az aszalógép tálcáira tesszük. De ne szaladjunk ennyire előre, még a gépbe helyezés előtt van egy kis teendőnk. Ha leveshez, vagy egyéb sős ételhez szándékozunk használni a borsót, akkor egy kis sót szórjunk 4-5 liter vízbe, ha pedig főzeléket készítünk majd belőle a télen, akkor egy-két kanál cukrot tegyünk bele kilónként. Forraljuk fel, és a forró vízbe mártsuk bele a borsókat. Csak egy kicsit kell megfuttatni benne, és, ha átforrósodott, már ki is vehetjük. Ezt már ne töröljük le róla, hanem csepegtetés után, irány az aszalógép.
Zöldbab
Ugyanezzel a technikával kezeljük a megtisztított, leszálkázott zöldbabot is, csak ezt érdemes felaprítani még frissen. Ha megvan, sós vízben főzzük 5-10 percig, és ezután csepegtessük le.
Kapcsolódó cikkek: italianfood.about.com, geral64.wordpress.com
június 29, 2009
Az aszalt termények tápanyagtartalma
Mikor nekiállunk befalni a sok frissen (aszalóval vagy napon szárítva) aszalt gyümölcsöt, jó, ha tudjuk, hogy milyen vitamint, és mennyi energiát fogyasztunk így el. Az összes aszalt gyümölcs megőrzi a gyümölcsök eredeti cukortartalmát, így mondhatjuk, hogy egy igazi energiabomba.Ha hozzávesszük azt, hogy mennyivel könnyebb nagy mennyiséget elfogyasztani belőle (mivel az aszalógép áldásos működése nyomán szinte egyáltalán nincs benne víz, a pocakban is kevesebb helyet foglal), különösen jó, ha eszünkbe jut a mértékletesség. Érdekes, hogy bizonyos tápanyagok (pl. a béta karotin) mennyisége a napfény hatására még meg is nő az aszalványban. Valamennyi aszalt gyümölcs jó az emésztésnek, hiszen magas rosttartalommal rendelkeznek. Lássuk most részletesen, melyik gyümölcs mit tartalmaz nagyobb mennyiségben, ha megaszaljuk.
Szilva – Kitűnő kálium, vas és rostforrás, hashajtó hatása közismert.
Sárgabarack – Kálium, A-vitamin, és vas, ami a jó szívműködésért és vízháztartásért felelős.
Szőlő – azaz mazsola: Mivel a szőlő nem leszedve, hanem a tőkén érik mazsolává, minden más aszalt gyümölcsnél értékesebb. Tartalmaz magnéziumot, kalciumot, foszfort. Vigyázzunk, mert szőlőcukor szintje rendkívül magas, gyakorlatilag a gyümölcs háromnegyede ebből áll.
Őszibarack – A, és C vitamin, kálium, és szelén található benne. Pattanások ellen kiváló.
Meggy – B vitaminok minden mennyiségben, illetve kalcium, magnézium, kálium, A és C vitamin tartalma is magas. Savtartalma serkenti az emésztést.
Áfonya – Káliumot, kalciumot, vasat, foszfort, mangánt, magnéziumot, cinket, ként, és C-vitamint is tartalmaz.
Eper – Kálium, kalcium, foszfor vastartalma mellett, folsav tartalma is magas.
június 22, 2009
Tippek trükkök, haladóknak
Nézzünk most meg néhány további tippet a tökéletes állagú aszalt gyümölcsökhöz, függetlenül attól, hogy gépi, vagy napenergiás aszalóval dolgozunk.
1. Amint a termény megszáradt, vagyis kellően megaszalódott, azonnal vegyük ki a gépből, mert különben túlságosan megszárad, és már nem lesz olyan finom.
2. Ne hagyjuk a gépben kihűlni a termést, mert ezzel elveszíti az értékes anyagok egy részét, és nem utolsó sorban a színét és szép fényét is.
3. Bizonyos gyümölcsöket és zöldségeket gőzölhetünk is aszalás előtt, ami gyorsítja a száradást, ugyanakkor mégis könnyebben visszanyeri az aszalt termény a víztartalmát, ha pl. levesbe, teába tesszük.
4. Aszalásnál érdemes olyan gyümölcsöket válogatni, amelyek szépek, hibátlanok, illetve tilos olyat, amelyik hibás, romlott, esetleg erjedésnek indult, hiába kapjuk meg ezt olcsón a piacon. Ezek aszalványa nem fogyasztható, felesleges energiabefektetés.
5. Mindenféle gyümölcsből érdemesebb úgynevezett finom aszalványt készíteni, vagyis olyat, amit előzőleg kimagoztunk, esetleg meghámoztunk. Ezeket sokoldalúbban lehet használni a későbbiekben.
Kapcsolódó cikkek, képforrás:motoadventures.org, sun-dried-tomatoes.com
június 4, 2009
Aszalás a nap energiájával
Sok szó esett már a gépi aszaló előnyeiről, de nem szóltam még a hátrányokról. Ha azért fogyasztunk aszalt gyümölcsöt, mert a bio étrendünkbe illeszkedik, akkor valószínűleg nem lesz elfogadható számunkra az aszalógép rendkívül nagy energiafelhasználású. Ha a sütőre bízzuk a gyümölcsök tartósítását, sajnos megintcsak meglehetősen borsos árat kell fizetnünk érte, hiszen függetlenül attól, hogy villany, vagy gáztűzhely, 10-18 órán át fogyasztja az energiát.
A leginkább környezet és pénztárcabarát módszer tehát a napon aszalás. Ha nem vagyunk barkácsolós típusok a legegyszerűbb módszer, ha a kertben egy tiszta asztalra terítjük szét a gyümölcsöt, és egy tüll anyaggal letakarva hagyjuk száradni az árnyékban. Semmiképpen ne hagyjuk a napon, mert ez roncsolja a gyümölcsök szerkezetét. Ha nem szellőzik megfelelően, penészes lehet a gyümölcs,ezt ki kell dobni, fogyasztásra nem alkalmas. Az aszalás így több ideig tart, mint sütőben, valószínűleg még egy forró nyári időszakban is 2-3 napot igénybe vesz majd.
Ha ennél vállalkozóbb szelleműek vagyunk, és van kedvünk egy kis barkácsoláshoz remek aszalót eszkábálhatunk egy alumíniumlapból. A lapot fessük feketére, vagy vonjuk be valamilyen erre a célra kitalált sötét anyaggal. Erre ráterítve a gyümölcsöt, hamarabb elkészül a finomság. Ha egy üveglapot is erősítünk fölé, még jobb eredményt érhetünk el, de ne feledjük azt sem, hogy ilyenkor romlik a szellőzése, úgyhogy érdemes megforgatni a gyümölcsöket időnként.
A legmodernebb megoldás egy napkollektor alkalmazása erre a célra, ennek beszerzése viszont csak akkor javasolt, ha gyakran, és nagy mennyiségben aszalunk, mert maga a szerkezet egyáltalán nem olcsó.
május 29, 2009
Zöldségek és gyümölcsök aszalása – ismét néhány alapszabály
Sárgarépa aszalásról már volt szó, de nemcsak ezt a zöldséget lehet így tartósítani. Ha elszakadunk a sárgarépa-fehérrépa-zeller vonaltól, érdekes új és olcsó fűszereket készíhetünk a kert ajándékaiból egy ügyes kis aszaló segítségével.
1. Minden olyan növényt remekül lehet aszalni, aminek viszonylag nagy a szárazanyag tartalma – tehát aszalt dinnyéről ne álmodozzunk. Bármilyen hihetetlen azonban, remekül aszalható például a tök és a hagyma is.
2. Csak akkor vagyunk készen az aszalással, ha összenyomva a növény már nem ereszt semmilyen levet. Ha tehát a kezünk egy kicsit is nedves, vagy ragacsos lesz, még folytatni kell a szárítást.
3. Először alacsonyabb hőmérsékleten kezdjük a szárítást, hogy a növénykéink jól át tudjanak melegedni – mondjuk 50-60 Celsius fokon. Ha már elkezdtek fonnyadozni, emelhetjük a hőmérsékletet 80-90 Celsius fokra. Az utolsó szakaszban megint érdemes egy kicsit csökkenteni a hőmérsékletet.
4. A zöldségeket érdemes egy éppen forrásban lévő erősen sós vízfürdőbe dobni aszalás előtt 1-2 percre. Ez egyrészt a tartósításban segít, másrészt megőrzi a zöldségek zamatát. Kivétel a fehérrépa, mert ez hajlamos megpuhulni a forró víztől. Ezt inkább csak langyos vízbe áztassuk.
5. Barnulásra hajlamos gyümölcsöket (pl alma) úgy tudunk szép színesen megtartani, ha egy citromos fürdőbe dobjuk őket. Az ízüket nem fogja befolyásolni a citrom, de nagyon szép világos színűek maradnak tőle.
Jó étvágyat!
Képforrás: Simply Spicy, további képek: trainafoods